Magyar Péter! Te nem vagy magyar ember.

Csak a neved magyar.

Ez a sors különös fintora.

Bár tudnék mosolyogni rajta.

A magyar ember szereti a családját.

Ha mégsem úgy alakulnak a dolgok.

Nem teszi ki őket a szégyen placra.

Hogy csámcsogjon rajtuk a világ.

Egy igaz férj apa,ilyet nem tesz.

Bármennyi pénzt is ajánlanak fel.

Te nem vagy igaz ember!

Nem csak a családod adtad el a hazát is!

Vele az erkölcsöd becsületed,emberséged.

Kiknek adtad el magad!?

Országunk ellenségeinek.

Akik már régtől nyakunkon ülnek.

Téged használnak fel,hogy befejezzék e művet!

Talpra hívod a magyarokat,de hová?

Te sem tudod!

Elmondod amit leírnak neked.

Az embereket félre vezeted!

Kihasználod hiszékenységüket,gyengeségüket,kiszolgáltatottságukat.

Mert mindenki látja,hogy baj van,és nem történik semmi.

Te jól tudod,hogy erre nem te vagy a megfelelő ember.

De ez téged nem érdekel.

Ha a népet az ellenség kezére juttatod,

Ukrajna sorsára jutunk.

Ne hadjuk magunkat vágó hidra vinni!

Ébredjünk fel!

Még nem jött el az idő.

De el fog jönni egy igaz jó magyar ember.

Kinek hazája,és a népe lessz a legfontosabb,és mindent meg tesz érte.

Fel fogjuk ismerni,mert különb lessz mindenkinél.

A vezér csak ilyen lehet.

Isten Haza Család.

Felnézünk rá,és ragyogni fog az ég!

 

 

Mit szólsz hozzá?

Dalok versek.

Szívből jönnek.

És megerednek a könnyek.

Kinyílnak a szívcsakrák.

Angyali gyermeki hangon át.

És átéljük a csodát.

Egy életen át anyák maradunk.

Hozhat bármit a sors.

Jót rosszat.

De egy kicsinyke vers.

Egy fél mondat.

Mindegy mi volt tegnap.

Ez után csak jót hozhat.

Mi azok vagyunk,akik voltunk.

20, 30, 40 évvel ezelőtt.

Nem változunk,csak a világ.

Maradjunk jó édesanyák.

Mit szólsz hozzá?

Egy csepp a tengerben.

Egy porszem a földben.

Egy vagyok a sok ember közül.

Egy a több milliárd közül.

Ki vagyok?

Milyen embernek tartom magam?

Mit értem el eddig?

Mit érhettem volna el?

Most ebben a helyzetben, ebben a pillanatban mit tehetek?

Kérdések.

Olyan vagyok mint a tengerben egy esőcsepp.

Mint a zuhogó esőben eltévedt csepp.

Mely nem esik le a földre.

Valami felfogta és bambán néz körbe.

Hol vagyok,mit kell tennem?

Nincs hangom.

Egyedül vagyok a végtelenbe.

Látod a tengert?

A hatalmas vizet.

Benne annyi esőcsepp.

Milyen szerencsések.

Elterülnek,lubickolnak a vízben.

Semmit nem kell tenniük.

Átengedik magukat a csodás végtelennek.

De mi van ha sziklára,szikes kiszáradt földre esik.

Büdös mocsarakba,beton városokra.

Keresniük kell az élet legaprób csíráját.

Hol hiányzik az esőcsepp,az éltető nedv.

Hol hatalmas kincs az eső csepp.

Mi emberek is ilyenek vagyunk.

Keressük az utunk.

Ez ad az életnek értelmet.

Így visz előre az élet.

Ha akarjuk,ha nem.

Az élet élni akar,mint a pici esőcsepp.

 

 

Mit szólsz hozzá?

A föld forog.

A szép szerte foszlott.

Mint a gömbről lepotyogó tárgyak.

A forgástól szerte széjjel szállnak.

A jó és a rossz.

A szép és a csúnya.

Nincs semmi mibe megkapaszkodna.

Mi marad mi száll el?

Amiért ragaszkodunk félteni kell!

Magunkhoz kötjük lánccal kötéllel.

Itt kell hogy maradjon nem veszhet el!

A föld forog soha meg nem áll.

Talpon kell maradni akkor is ha fáj!

Olyakat vesztessz el kikért mindent megtettél!

Miért nem látják azt amit én?!

Az életben nincs szűrke!

Csak fekete vagy fehér!

Nincsenek féligazságok!

Csak igazak és gazságok!

Mit el lehet dugni egy időre!

De előbb vagy utóbb.

Kiforrja magát mint a must.

Tiszta finom átlátszó borrá válik.

De addig hányan sérülnek?

S a föld csak forog.

Ő nem nézi szép vagy okos.

Hazug csaló vagy gyilkos.

Minden rajtunk áll.

Mit szólsz hozzá?

Ha majd látod az érzések csatáját.

Mint cafatokba lógó húsdarabok.

Tépik cibálják egymást.

Majd újra egymás szügyébe vágnak.

Serceg a hús fröccsen a vér.

Vadállatok élet halál harca.

Az erősebb győz.

Lehet hogy nem lessz győztes.

Ha majd hallod az érzések csatáját.

A szavak halált osztogató éles pengéit.

Hazugság csalás bénító bűn.

Mikor lessz vége?!

Meddig lehet tűrni szemet hunyni?!

Meddig nézhetünk el a bűnösök felett?

Csak béke legyen.

Ne változzon semmisem!

Mindíg volt valahogy és lessz!

Észresem vesszük.

A lélek már rég halott!

Mélyre eltemetve igazsága.

Sosem lessz feltámadás?

Mit szólsz hozzá?